A konyhai óra nagyon fontos, a pontos időzítésen múlik egy egy gasztronómiai alkotás sikere vagy bukása. Bár én csak a lágytojás főzéséhez szoktam használni (de mióta azt fellangyosított embriónak láttam, azóta már arra sem), de nagy családban, sokat sütő-főző és közben a TV elé is le-lehuppanó háziasszonyoknak igazi áldás, hogy ezek az órák a beállított idő múlva visítva jelzik, hogy ideje visszacammogni a konyhába.
Ezzel az új órával viszont el sem hagyjuk a konyhát. Az óra a Amadana Cooking Timer névre hallgat, és mindannyiunk kedvenc Tetris játékához hasonlóan azt nézhetjük, ahogy különböző alakok hullanak alá és esnek a helyükre. Amint a képernyő betelt, az idő lejárt.

Nincs több odakozmálás.
(forrás: gizmodo.com)
Az Anima Cause dizájnercsoport “Feel” elnevezésű ülő/fekvőalkalmatossága végre megadhatja nekünk is azt az élményt, amit a gyerekektől úgy irigyelünk. Vagy csak én szerettem volna mindig kipróbálni a játszóházakban a medencébe ugrást mikor az tele van labdákkal? (na jó, én ki is próbáltam már, de nagyon nyomta a fenekem.)

Tovább »
Millió oka lehet annak, hogy valaki blogot ír, és millió oka annak, hogy azt valaki el is olvassa. Az intuícióm és tapasztalatom az, hogy a személyes blogok meghatározó része a kitörő érzelmek – legyen az pozitív vagy negatív – levezetésében segít.
Sokan gondoljuk azt is, hogy pszichológusok kedvenc csámcsognivalója lehetne egy-egy blog. De leginkább az összes. Kitűnő tanulmányt lehetne írni a generációk lelkivilágáról.

Hát egy ilyesfajta kezdeményezés a We Feel Fine weboldal is. Ha tanulmányt nem is, összegzést készít. És ez még nem minden.
Tovább »
Soha nem értettem, mi a nagy felhajtás az ülőhelyek körül. Szék legyen, négy lábbal, stabil, és kész. Na de ma megvilágosodtam. AZ IKEA-ból jelentem.

Tovább »